A ByteDance, az Alibaba és a Tencent több mint 3 millió darabot rendelt az Nvidia új, RTX PRO 5500 típusú grafikus kártyájából. Az összeg meghaladja a 35 milliárd dollárt, ám az Nvidia nem tudja garantálni a teljesítést, mivel a kínai kereslet messze felülmúlja a tervezett gyártási kapacitást. A vállalat arra figyelmeztette a partnereit, hogy a kért mennyiség mindössze 5, 10 százalékát tudja biztosítani.
Az RTX PRO 5500 kártyák darabja nagyjából 11 400 dollárba kerül, és bár munkaállomásokba szánt hardverekről van szó, a kínai vásárlók számára ezek jelentik az egyik legerősebb elérhető opciót. A kínai vállalatok elsősorban AI-következtetési feladatokra használnák a chipeket, amely kevesebb erőforrást igényel, mint a nagy AI-modellek betanítása.
Az Nvidia a hírek szerint azért sem tud elég kártyát gyártani, mert kapacitásai nagy részét a következő generációs Rubin adatközponti platformra összpontosítja. Az első minták szállítását decemberre tervezik, míg a kereskedelmi értékesítés 2027 első negyedévében indulhat el.
Az eredeti szöveg (Perplexity Discover)
A ByteDance, az Alibaba és a Tencent több mint 3 millió darabot rendelt az Nvidia új RTX PRO 5500 grafikus kártyájából, amelyek együttes listaára meghaladja a 35 milliárd dollárt – számolt be keddi cikkében a Reuters, az ügyet ismerő források alapján. Az Nvidia azt közölte ügyfeleivel és partnereivel, hogy nem tudja garantálni a rendelések teljesítését, mert a kínai kereslet jóval meghaladja a tervezett gyártási mennyiséget. A roham jól mutatja, mennyire igénylik még mindig a kínai cégek az Nvidia hardvereit, még akkor is, ha az amerikai exportszabályok miatt csak a kevésbé erős chipekhez férhetnek hozzá.
A kártyák darabja nagyjából 11 400 dollárba kerül a Reuters által idézett két forrás szerint. A kínai vevők megrendelései összesen már meghaladják a 6 millió darabot. Az egyik forrás azt mondta, hogy az Nvidia arra figyelmeztette a partnereit, hogy a kért mennyiségnek csak az 5–10 százalékát kaphatják meg. Egy másik forrás szerint az Nvidia jelezte, hogy 2027-ben világszerte legfeljebb 3 millió RTX PRO 5500 kártyát tud gyártani.
Források szerint a hiány részben az Nvidia gyártási prioritásaiból adódik. A vállalat várhatóan 2027-től a TSMC-nél rendelkezésére álló kapacitás nagy részét a Rubinra, a következő generációs adatközponti platformjára fordítja. Az Nvidia arra kérte az ügyfeleit, hogy az első mintákra decemberben számítsanak, a kereskedelmi szállítások pedig a jelentés szerint 2027 első negyedévében indulnak. A ByteDance, az Alibaba és a Tencent nem válaszolt a Reuters megkeresésére – tette hozzá a Bloomberg Law.
Az RTX PRO 5500 munkaállomásokba szánt chip, amelyet professzionális számítógépekhez fejlesztettek, nem pedig nagy MI-klaszterekhez. Ennek ellenére így is az egyik legerősebb Nvidia-chip, amelyet kínai vásárlók megszerezhetnek. A Blackwell-alapú B300-at nem lehet Kínának eladni, a H200-as exportjáról pedig esetenként döntenek. A kínai cégek a Reuters beszámolója szerint főleg MI-következtetésre (inferenciára) használnák a kártyákat, amelyhez kevesebb számítási teljesítmény kell, mint a modellek betanításához. A chip nagyjából az RTX 6000D teljesítményét nyújtja, amelyet a nagy kínai vállalatok tavaly nagyrészt kihagytak.
A megrendelések azután érkeztek, hogy a The Information értesülései szerint a kínai Ipari és Információs Technológiai Minisztérium arra kérte a ByteDance-et és az Alibabát, hogy nyújtsák be a chip beszerzési terveiket, és jelezte, hogy jóvá kívánja hagyni azokat. A kisebb vásárlók is sorban állnak. A shenzheni tőzsdén jegyzett október 13-i közleményében arról számolt be, hogy megállapodott 20 000 kártya megvásárlásáról.
Jensen Huang vezérigazgató szerint az amerikai korlátozások miatt az Nvidia részesedése Kína AI-adatközpontichip-piacán a közel monopolhelyzetből gyakorlatilag nullára esett vissza. Eközben a Huawei teret nyert. Az Nvidia szóvivője elmondta, hogy a kínai munkaállomás-chipgyártók „2022 óta példátlan növekedést” értek el, és hozzátette: „Az amerikai cégeket továbbra is korlátozza egyrészt az elavult amerikai exportellenőrzés, amely közel fél évtizeddel ezelőtt megjelent játékterméket is érint, másrészt Kína saját korlátozása az amerikai importra” – írta a Reuters.
