A The Lancet által összehívott globális bizottság 204 országot vizsgálva 17 katasztrofális veszélyt azonosított az emberi egészségre nézve a század végéig. A kutatók az atomháború mellett a rosszindulatú mesterséges intelligenciát emelték ki mint a két olyan tényezőt, amely akár az emberiség kihalásához is vezethet.
A bizottság három fő kockázatot azonosított az AI kapcsán: a biológiai fegyverek fejlesztésének segítését, az autonóm fegyverek rendszereinek hibáit, valamint az irányítás elvesztését a fejlett rendszerek felett. Becslésük szerint a mesterséges intelligencia kockázatainak hatékony csökkentésével mintegy 10,4 milliárd egészséges életév elvesztése lenne megelőzhető.
Dr. Christopher Murray társelnök hangsúlyozta, hogy mivel ezekre a technológiai veszélyekre nincs történelmi példa, a becslések jelentős bizonytalanságot hordoznak. A szakértők szerint a nemzetközi vezetőknek még van idejük cselekedni a felkészültség növelésével és a kockázatok folyamatos nyomon követésével.
Az eredeti szöveg (Perplexity Discover)
A The Lancet által összehívott globális bizottság 17 „egymással összefüggő, katasztrofális veszélyt” azonosított az emberi egészségre nézve 2100-ig. Közülük az atomháborút és a mesterséges intelligencia rosszindulatú felhasználását emelte ki mint a két olyan fenyegetést, amely az emberiség kihalásához vezethet. A 21. századi globális egészségügyi veszélyekkel foglalkozó Lancet-bizottság 204 országot és területet vizsgált. Megbecsülte, hogy az egyes veszélyek a század végéig hány egészségben töltött életévet vehetnek el.
Az üzenet az, hogy a vezetőknek még van idejük cselekedni. „A megdöbbentő nem csupán ezeknek a veszélyeknek a mértéke, hanem az is, hogy az emberiségnek még van lehetősége cselekedni” – mondta Dr. Christopher Murray, a bizottság társelnöke, a Washingtoni Egyetem Egészségügyi Mérőszámok és Értékelés Intézetének igazgatója.
A bizottság a Global Burden of Disease (Betegségteher a világban) kutatás adataira támaszkodott. Megállapításuk szerint az elhízás 2100-ig 23,1 milliárd egészségesen eltöltött életév elvesztését okozhatja, ez a veszteség pedig az elhízás kockázatát csökkentő szakpolitikákkal elkerülhető lenne. Az alacsony iskolázottság – főként a Szahara alatti Afrikában – 16,1 milliárd egészséges életévbe kerülhet, a jövedelmi egyenlőtlenség pedig 13,8 milliárdba. A jelentés szerint ha a felmelegedést 4,4 °C helyett nagyjából 1,8 °C-ra sikerül korlátozni, azzal 1,89 milliárd elveszett egészséges életév előzhető meg. A lista további veszélyei közé tartoznak a járványok, az antimikrobiális rezisztencia, a rossz mentális egészség, a magas vérnyomás, a dohányzás, a gyermekkori alultápláltság és az egészségtelen öregedés.
A rosszindulatú mesterséges intelligencia kockázatának csökkentésével nagyjából 10,4 milliárd elveszett egészséges életév előzhető meg, egy nukleáris konfliktus megakadályozásával pedig mintegy 133 millió haláleset. Murray figyelmeztetett: mivel ezeknek az eseményeknek nincs történelmi előzménye, „ezek a becslések sokkal nagyobb bizonytalanságot hordoznak, mint a többi veszélyre vonatkozók”. A bizottság három módját vizsgálta annak, hogyan okozhat kárt a mesterséges intelligencia: segíthet biológiai fegyverek építésében, rendszerhibákat okozhat (például az autonóm fegyvereknél), és az emberek elveszíthetik az irányítást a fejlett rendszerek felett. A megkérdezett előrejelzők között „nagy eltérések” mutatkoztak abban, mennyire tartják valószínűnek egy MI-katasztrófa bekövetkeztét.
A bizottság terve három pillérre épül: a felkészültség megteremtésére, az áttörések támogatására és a fenyegetések folyamatos nyomon követésére. Murray szerint a kormányoknak először is „fenyegetésekre felkészült egészségügyi rendszereket kell létrehozniuk és finanszírozniuk, amelyek kifejezetten a előrejelzésre, megelőzésre, felkészülésre és védelemre szánt kapacitással rendelkeznek". Azt mondta, a legnagyobb teher valószínűleg az erőforrásokban szűkölködő és a marginalizált közösségekre hárul, és hogy „a globális egészségre mélyen kihat majd, hogyan alakul a gazdasági növekedés a Szaharától délre eső Afrikában, különösen a Száhel-övezetben".
Egy kísérő szerkesztőségi cikk szerint a cél nem egy végleges rangsor felállítása, hanem az, hogy „nemzetközi, regionális és nemzeti szintű lépéseket katalizáljon". Richard Horton, a Lancet főszerkesztője így fogalmazott: „A ránk leselkedő veszélyek sokrétűek. A megoldásainknak ehhez a valósághoz kell igazodniuk".
Az eredményeket a vasárnap kezdődő berlini Világegészségügyi Csúcstalálkozó előtt hozták nyilvánosságra. Murray október 12-én online sajtóműhelyt vezet az eredményekről.
„A közelmúlt globális eseményei megmutatják, milyen gyorsan átcsaphat a stabilitás válságba, és mennyire költséges csak a katasztrófa bekövetkezte után reagálni – mondta Dr. Natalia Kanem társelnök, az ENSZ Népesedési Alapjának korábbi vezetője. – A jövő azonban nem elkerülhetetlen".
