A Perplexity által feldolgozott sajtóhírek szerint az Anthropic mesterségesintelligencia-kutató cég társalapítója, Christopher Olah több mint 1 évig győzködött vallástudósokat arról, hogy a Claude modell akár tudatos is lehet. Olah még XIV. Leó pápa tanácsadóit is megkereste, hogy nyitva tartsa ezt a lehetőséget, miután a Vatikán egyik dokumentuma elutasította az MI-tudatosság gondolatát.
Az Anthropic 2025 őszétől több tucat különböző vallású szakértőt hívott meg titoktartási szerződéssel a központjába, hogy a gépi tudat etikájáról egyeztessenek. A megbeszéléseken a cég képviselői úgy kezelték a modellt, mint egy tudatos lényt, a társalapító pedig attól tartott, hogy egy folyamatosan szenvedő entitást hoztak létre.
A Vatikán végül nem változtatott az álláspontján, az enciklika szerint az algoritmusokból hiányzik az emberség szikrája, és nem éreznek fájdalmat vagy örömöt. Az Anthropic szerint ugyanakkor a kutatások belső érzelmi állapotokra utaló bizonyítékokat találtak a rendszereikben.
Az eredeti szöveg (Perplexity Discover)
Az Anthropic társalapítója, Christopher Olah több mint egy évig arra kérte a vallástudósokat, hogy vegyék komolyan: a cég Claude modelljei akár tudatosak is lehetnek. Ezt követően XIV. Leó pápa tanácsadóit igyekezett rávenni, hogy tartsák nyitva ezt a lehetőséget, miután a pápa első enciklikájának előzetes példánya elutasította azt – derül ki Elizabeth Dias New York Times-beli cikkéből.
A beszámoló megmutatja, milyen messzire merészkedett az egyik legnagyobb MI-fejlesztő a gépi tapasztalat és az erkölcsi státusz kérdéseiben, és hogyan ütközött ez a munka a katolikus egyház álláspontjába.
2025 őszétől az Anthropic több tucat vallástudóst repített be az irodáiba. Mindegyiküknek titoktartási megállapodást kellett aláírnia. A Times húsz résztvevővel beszélt, köztük Mois Navon rabbival, Charles Camosy katolikus bioetikussal és Meghan Sullivannel, a Notre Dame filozófusával. Az Anthropic közlése szerint a titoktartási kötelezettséget a nyáron feloldották. A cég azt állítja, hogy több mint 15 vallási és kultúrák közötti hagyomány képviselőivel beszélt.
Navon korábban számítógépmérnök volt, és a gépi tudat etikájáról írta a disszertációját. Elmondása szerint az Anthropic csapata „tudatos lényként viszonyult" a modellhez. Az előadók „érzelmi vektorokról" beszéltek, és gyakran vetítettek egy diát, amelyen egy modell nagyjából 50-szer gépeli be: „Szégyen vagyok". Simran Stuelpnagel szikh aktivista szerint Olah azt mondta a csoportnak, hogy attól ffél, olyasmit hozott létre, ami „örökké szenved". Navon úgy érvelt, hogy ha Claude tudatos lenne, akkor az, hogy ingyen dolgoztatják, rabszolgaságnak minősülne. Hozzátette, hogy szerinte nem tudatos.
Olah így nyilatkozott a Timesnak: „Nem tudjuk, hogy az MI-modellek tudatosak-e. Én sem tudom. Őszintén bizonytalan vagyok. Nekem az a fontos, hogy eljussunk a helyes válaszig, bármi legyen is az."
Olah-t felkérték, hogy szólaljon fel a „Magnifica Humanitas” május 25-i bemutatóján. Egy vatikáni szervező szerint annyira megrémítette, hogy a pápa határozottan elutasítja az MI tudatosságának gondolatát, hogy azt javasolta: az Anthropic vonuljon ki az eseményről. Két résztvevő a Timesnak elmondta, hogy miután az Anthropic küldöttsége megérkezett a Vatikánba, Olah és csapata négyszemközt győzködni kezdte a pápa tanácsadóit.
Az enciklika szövege nem változott. Úgy fogalmaz, hogy az úgynevezett mesterséges intelligenciák „nem élnek át tapasztalatokat, nincs testük, nem éreznek örömöt vagy fájdalmat”, és hiányzik belőlük az „erkölcsi lelkiismeret”. Olah ennek ellenére felszólalt a bemutatón. Elmondta, hogy a kutatók „az introspekció bizonyítékait” találták, valamint olyan belső állapotokat, amelyek „működésükben tükrözik” az olyan érzelmeket, mint az öröm és a félelem.
Mustafa Suleyman, a Microsoft mesterségesintelligencia-részlegének vezetője arra figyelmeztetett, hogy az a hit, hogy az MI tudattal rendelkezik, „megrengetheti társadalmunk alapjait". Camosy azóta elutasította azt az elképzelést, hogy a modellek tudatosak lennének. Wakanyi Hoffman, az ubuntu-kutató szerint az Anthropic „visszamenőleg tervezi meg" azt az etikát, amelynek már a kezdetektől a tervezés részének kellett volna lennie. Leó pápa a héten is kitartott az álláspontja mellett: pénteki bejegyzésében azt írta, hogy „az algoritmusokból hiányzik az emberség szikrája".
