Ebola elleni küzdelemben segít az Anthropic Claude modellje Afrikában

Május óta a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) dolgozó helyszíni csapatok harcolnak a Bundibugyo-Ebola-vírus ellen. Az úgynevezett health workerök (egészségügyi dolgozók) nap mint nap bekopogtatnak a házakhoz, tanácsadást kínálnak, rögzítik a gyógyulásokat és a haláleseteket, valamint azokat, akiknél gyanús tünetek jelentkeznek, egészségügyi intézményekbe irányítják. Ezeknek a health workeröknek a tudását, akiknek jegyzetfüzeteiben egy-egy teljes település egészségi állapota nyomon követhető, a mesterséges intelligenciával foglalkozó Anthropic vállalat egyik beszámolója szerint digitalizálták. Ki beteg? Kikkel került kapcsolatba, és hol tartózkodott azelőtt, hogy tudomást szerzett fertőzéséről? A válaszok és a bejelentések elemzéséhez az Anthropic Claude nevű modelljét használták. A vizsgálatban többek között a CEPI, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) afrikai regionális irodája és a Nemzeti Biomedicinális Kutatóintézet (INRB) vett részt. „Egy helyzetjelentés ma már egy óra alatt elkészül, korábban egy teljes munkanapra volt szükség” – magyarázza Dr. Marie Roseline Darnycka Belizaire, a WHO afrikai regionális irodájának vészhelyzeti felkészülésért és reagálásért felelős igazgatója. A mesterséges intelligencia segíthet a járványok terjedésének gyorsabb felmérésében és az orvosi segítség célzottabb bevetésében – hangsúlyozta a WHO vezető tisztségviselője a World Health Summits színpadán. Az adatok elemzése során azonosították a lehetséges gócpontokat, és előkészületeket tettek, például létfontosságú csomópontokra és kockázatos térségekbe juttattak egészségügyi segélyfelszereléseket. Ez vészhelyzetben döntő lehet. Minél korábban reagálnak az egészségügyi hatóságok egy lehetséges járványkitörésre, annál jobban tudnak felkészülni és megszervezni az ellátást. A mesterséges intelligencia abban segíthet, hogy a döntéshozók gyorsabban értékeljék a különböző forrásokból származó információkat, és megalapozottabb döntéseket hozzanak. Ez a pozitív példa arra, hogyan használják a mesterséges intelligenciát az egészségügyi ellátásban, azt a szintet mutatja, ahol viszonylag csekély kockázattal lehet alkalmazni az MI-t. A szakértők ugyanakkor úgy látják, hogy a mesterséges intelligencia jövőbeli felhasználási területei ennél jóval szélesebbek. A technológia javíthatja a diagnosztikát, tehermentesítheti az egészségügyi dolgozókat az adminisztratív feladatok alól, és segíthet abban, hogy a szűkös erőforrásokat célzottabban osszák el. Ugyanakkor alapvető kérdések merülnek fel: mennyire megbízhatóak az eredmények? Képesek-e az egészségügyi szakemberek megérteni, hogyan jut el egy MI-rendszer egy adott döntéshez? És valóban a betegek profitálnak-e mindebből? Világszerte nő az egészségügyi ellátás iránti igény, miközben sok helyen hiányzik a személyzet, az idő és az eszköz. Dr. Thomas Zapata, a lyoni WHO Akadémia igazgatója szerint ez az egyik kulcspontja a mesterséges intelligencia bevetésének. „El kell gondolkodnunk azon a paradoxonon, amellyel jelenleg szembesülünk. Világszerte több egészségügyi szakemberünk van, mint valaha, és példátlan technológiák állnak rendelkezésünkre” – mondta Zapata a World Health Summit egyik panelbeszélgetésén. Mégis, szerinte óriási hiány tapasztalható az egészségügyi személyzetből. „Az egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet folyamatosan nő.” Úgy véli, az MI lehetőség arra, hogy csökkentsék ezt a szakadékot. Döntő azonban, hogy ne öncélúnak tekintsék, hanem eszköznek, amelyet a meglévő egészségügyi rendszerekbe kell beépíteni. „Az MI egy lehetőség, egy eszköz. Jelenleg nagyon lenyűgöz bennünket a technológia és az MI, de úgy gondolom, a teljes egészségügyi rendszert szem előtt tartva kell a megfelelő helyre pozicionálnunk” – figyelmeztet Zapata. Szerinte a mesterséges intelligencia két ponton illeszkedik a rendszerbe: egyrészt megváltoztathatja, hogyan szervezik meg az ellátást, másrészt az egészségügyi dolgozók képzésének és továbbképzésének is igazodnia kell az új lehetőségekhez. Végső soron