Katonai célponttá vált adatközpontok lassíthatják az európai MI-fejlesztést

Ukrajnában, Oroszországban és a Közel-Keleten az adatközpontok kulcsfontosságú célponttá váltak a fegyveres konfliktusokban: egy-egy támadás átmenetileg lebéníthatja egy ország gazdaságát, illetve a közszolgáltatásokat, például a bankokat és a kórházakat. Oroszország adatközpontokat támadott Kijevben, az ukrán drónok pedig az elmúlt hetekben több oroszországi adatközpontot vettek célba. Kijev ezeket olyan létesítmények elleni csapásokként írja le, amelyek Moszkva hadigépezetének biztosítanak bevételi forrást. Az adatközpontok katonai célponttá válása arra kellene késztesse Európát, hogy újragondolja, hová építi mesterségesintelligencia-infrastruktúráját – mondta Mehdi Paryavi, az ENSZ tanácsadója és a International Data Center Authority (IDCA) agytröszt alapítója. „Ha elég fontos célpontot talál, le tudja dönteni az egész gazdaságot” – mondta az Euronews Nextnek. Ahogy a társadalmak digitalizálódnak, egy adatközpont kiiktatása akár a hadsereg, az egészségügy és a pénzügyi rendszer működésének megbénítását is jelentheti. Az adatközpontok azok a fizikai létesítmények, ahol a vállalatok a szervereiket és adataikat elhelyezik. A mesterséges intelligencia működéséhez is létfontosságúak, mivel biztosítják a működéséhez szükséges hatalmas mennyiségű energiát. Háborús helyzetben különösen felértékelődik a szerepük, mivel Ukrajna a mesterséges intelligenciát többek között drónok célkijelölésére és más katonai feladatokra is használja. Az adatközpontok célba vétele arra kellene ösztönözze az országokat, hogy sokkal jobban megfontolják, hová telepítik ezeket – mondta Paryavi. Szerinte azonban az iparág régóta hangoztatott tanácsa, hogy körültekintően válasszák ki a helyszínt, és tartsák titokban a pontos elhelyezkedést, ma már nem biztos, hogy elegendő. „Lehet, hogy Iron Dome típusú védelmi rendszerekre van szükség, lehet, hogy föld alá kell költöztetni ezeket, vagy bunkereket kell építeni köréjük” – fogalmazott, részletekbe azonban nem bocsátkozott nemzetbiztonsági okokból. „Az viszont biztos, hogy véget értek azok az idők, amikor az adatközpontokat bárhová, találomra fel lehetett húzni” – tette hozzá. Azt is elismerte, hogy egyetlen országnak sincs kész válasza arra, miként lehet mindezt megvalósítani anélkül, hogy lassítanák az MI-kapacitások kiépítéséért folyó versenyt. Arra a kérdésre, hogy a mostani támadások miatt az európai kormányok felülvizsgálják-e az MI-gigagyárakra – vagyis egy speciális adatközpont-típusra – vonatkozó terveiket, Paryavi úgy felelt: „Száz százalék”. Amikor Európa adatközpontokra vonatkozó terveiről kérdezték, az Európai Bizottság egyik szóvivője az Euronews Nextnek elmondta, hogy pályázatot írtak ki legfeljebb hét MI-gigagyár létrehozására Európa-szerte. „A pályázati felhívás továbbra is nyitva áll. Lezárása után értékelik a beérkezett javaslatokat, és ezután születnek meg a támogatási döntések” – tette hozzá. A felhívás november 12-én zárul. Arról azonban nem érkezett konkrét válasz, hogy az adatközpontok hadicélponttá válása miatt módosulnak-e a tervek. Az adatközpontokban keletkező károk gazdasági következményei is csillagászatiak lehetnek, és számos ország, köztük európai államok számára „szinte visszafordíthatatlan” terhet jelenthetnek – fogalmazott Paryavi. Egyetlen adatközpont költsége elérheti a 25 milliárd dollárt, és az építésük akár három évig is eltarthat. „Európa nem engedheti meg magának, hogy több százmilliárd dollár értékű beruházást finanszírozzon, amelyet aztán valaki egyszerűen megsemmisít” – mondta Paryavi. „Úgy látom, az egész folyamatnak – vagyis az adatközpontok építésének – lassulnia kell.” Arra sürgette az európai államokat, hogy blokként lépjenek fel, mert szerinte egyetlen ország sem képes egyedül megbirkózni a feladattal. A biztonsági kockázatok mellett ugyanis a világméretű energiakínálat szűkössége és a képzett munkaerő hiánya is nehezíti a helyzetet. A szétszórtan elhelyezett adatközpontok helyett azt javasolta, hogy koncentrált, egymáshoz közeli zónákban épü