Kockázatos a stratégia nélküli AI-használat a légiközlekedésben

A mesterséges intelligencia és a digitális átalakulás új lehetőségeket nyitnak a kereskedelmi repülés számára, az utasélmény személyre szabásától az üzemeltetési zavarok előrejelzéséig. Ugyanakkor egy szigorúan szabályozott ágazat modernizálása olyan változásokat követel meg, amelyek messze túlmutatnak a puszta technológián – hangsúlyozta a légiközlekedési ágazat számára technológiai megoldásokat fejlesztő török Hitit vállalat két vezetője a Euronewsnak adott interjúban, a lisszaboni World Aviation Festival (forrás: portugál) rendezvényen. Aras Kubilay, a Hitit (forrás: portugál) iparági kapcsolatokért és üzletfejlesztésért felelős vezetője szerint a légiközlekedés alapvető szerkezeti átalakuláson megy keresztül abban, hogyan kezeli digitális rendszereit. A kihívás lényege, hogy modernizálni kell azokat az infrastruktúrákat, amelyek a mindennapi működést tartják fenn, anélkül, hogy ez veszélyeztetné a járatok folyamatosságát és az utasok elégedettségét. „A légitársaságok rendkívül összetett vállalatok, amelyek megállás nélkül, napi 24 órában, a hét minden napján működnek” – fogalmazott. Éppen ezért nem tehetik meg, hogy néhány napra egyszerűen felfüggesztik az üzemelést, miközben lecserélik az alapvető informatikai rendszereket. A kihívás nagysága a digitális átalakulás tempóját látva még szembetűnőbb. Kubilay szerint a légitársaságok tisztában vannak vele, hogy változtatniuk kell, de sokuknak még mindig nehézséget okoz, hogy megtegyék az első lépéseket. A vezető tavalyi, ágazati felsővezetők körében végzett felmérések adataira hivatkozott: 72 százalékuk létfontosságúnak tartotta a digitális átalakulást. Idén – mondta – a WAF-on már olyan becsléseket hallott, amelyek szerint ez az arány meghaladja a 90 százalékot, bár hozzátette, hogy nem rendelkezik friss, hivatalos adattal. Ennek ellenére a légitársaságoknak csupán 27 százaléka hozott kézzelfogható intézkedéseket. „Ha a következő két-három évben nem mozdulunk el ebbe az irányba, problémákkal nézhetünk szembe” – figyelmeztetett. Ahelyett, hogy egyszerre próbálnák kicserélni a teljes infrastruktúrát, Kubilay fokozatos megközelítés mellett érvel, amely lehetővé teszi a légitársaságok számára, hogy azonosítsák a konkrét problémákat, és lépésről lépésre hajtsanak végre fejlesztéseket. „Nem egyetlen nagy változtatással kell kezdeni. Azokat az elemeket kell lecserélni, amelyeknél szükséges, majd ha az eredmények pozitívak, ebbe az irányba lehet továbbhaladni” – magyarázta. A mesterséges intelligencia kulcsszerepet játszik ebben az átalakulásban, de használatának konkrét célokhoz kell kapcsolódnia. Kubilay szerint a légitársaságoknak előre el kell dönteniük, hogy bevételeiket kívánják növelni, költségeiket csökkenteni, vagy az ügyfélélményt javítani, mielőtt új projekteket indítanak. „Ha azt mondják, hogy mindent egyszerre fognak megvalósítani, pusztán azzal, hogy ráteszik a »MI« címkét, úgy fognak pénzt elkölteni, hogy valójában semmi sem változik” – figyelmeztetett. A Hitit állítása szerint már különböző komponensekben is integrál MI-alapú eszközöket megoldásaiba, többek között költségszámítás, riportkészítés és az üzemeltetési zavarok kezelésének területén. Nevra Onursal Karaağaç, a vállalat vezérigazgatója elmondta, hogy ezek az alkalmazások megkönnyíthetik a felhasználók munkáját: például lehetővé teszik, hogy írásos kérés alapján készüljenek jelentések, anélkül, hogy több paramétert kézzel kellene megadni. A technológia abban is segíthet, hogy előre jelezzék a repülésekre ható időjárási problémákat. Kubilay egy olyan modellt írt le, amely a kifutópályák fizikai jellemzőit, a szélirányhoz viszonyított tájolásukat és az időjárási mintázatokat kombinálja, hogy előre megjósolja azokat a helyzeteket, amikor egy járatot át kell ütemezni. Ezekkel az információkkal a légitársaságok előre láthatják a lehetséges késéseket vagy útvonal-módosításokat, ahelyett, hogy csak akkor reagálnának, amikor a zavar már bekövetkezett. Mindeme lehetőségek ellenére a vezető arra figyelmez