A Colossal Biosciences kifejlesztette a GenoMorph nevű mesterségesintelligencia-platformot, amely több mint 2300 olyan génszerkesztési célpontot azonosított, amelyek a dodó jellegzetes csőréért és arcszerkezetéért felelhetnek. Az eszköz 70 élő madárfaj 3D-s koponyaméréseit és embrionális fejlődési adatait elemzi, így hidalja át azt a problémát, hogy a kutatóknak mindössze egyetlen dodógenom áll rendelkezésükre.
A GenoMorph 653 csőrmérettel és 1698 csőrvastagsággal összefüggő szabályozó elemet azonosított. A cég célja, hogy a feltárt tulajdonságokat a dodó legközelebbi élő rokonának, a nikobári galambnak a sejtjeibe szerkessze be. A módosítások pontos hatásának felmérésére egy új lipid-nanorészecske-rendszert is bevetnek, amellyel a géneditáló eszközöket közvetlenül a fejlődő madárembriókba juttatják.
A cég a kutatás eredményeit bemutató tanulmányt a bioRxiv preprint szerveren teszi közzé. A kikeltetésre egyelőre nem adtak meg pontos céldátumot, a becslések szerint a munka még nagyjából 5 évet vehet igénybe.
Az eredeti szöveg (Perplexity Discover)
A Colossal Biosciences szerda, október 14-én közölte, hogy a GenoMorph nevű új mesterségesintelligencia-platform nagyjából 2300 olyan génszerkesztési célpontot talált, amelyek magyarázatot adhatnak a dodó nagy, kampós csőrére és arcszerkezetére. A dallasi székhelyű cég azt tervezi, hogy a dodó jellegzetességeit a nikobári galamb, a dodó legközelebbi élő rokonának sejtjeibe szerkeszti be. Közlése szerint a dodó genomja már 95 százalékban kitöltött, de arra nem adott meg határidőt, hogy mikor kelthetnek ki egy madarat.
A fő gond az adathiány. A Colossal mindössze egyetlen dodógenommal rendelkezik, szemben a gyapjas mamutprojektjéhez használt nagyjából száz genommal, mert a trópusokon gyorsabban bomlik le a DNS, mint hideg éghajlaton. „A tudósok általában sok genomot hasonlítanak össze”, hogy megtalálják egy adott tulajdonság mögött álló géneket – mondta Beth Shapiro, a cég tudományos igazgatója. „A GenoMorph ehelyett azt vizsgálja, hogyan fejlődnek a koponyák és a csőrök több mint 70 élő madárfajnál, és megtanulja, mely genetikai kapcsolók szabályozzák az alakjukat.”
A platform a 3D-s koponyamérések adatait kombinálja a csirkék, fürjek, kacsák és galambok embrionális fejlődéséről szóló adatokkal. Ben Lamm vezérigazgató a „dodógenom kincses térképének” nevezte. Az elemzés 653 csőrmérettel és 1698 csőrvastagsággal és -szélességgel összefüggő szabályozó elemet azonosított. A Colossal hangsúlyozta, hogy ezek az eredmények „még nem bizonyítják, hogy az elemek okozzák ezeket a tulajdonságokat”. A platformot bemutató tanulmányt a bioRxiv preprint szerveren fogják közzétenni.
A Colossal bejelentett egy lipid-nanorészecske-rendszert is, amely a géneditáló eszközöket közvetlenül a fejlődő madárembriókba juttatja be. Lamm szerint így a kutatók anélkül láthatják egy módosítás hatását, hogy „végig kellene várniuk egy teljes tenyésztési ciklust”. A cég texasi nikobári galambállománya 36 egyedre nőtt, és sikerült előállítania ősivarsejteket is, vagyis azokat a sejteket, amelyekből a petesejtek és a spermiumok kialakulnak. Beszámoltak arról is, hogy csirke embrionális őssejt-kimérákat keltettek ki. A Colossal a dodó genomjának összeállítását egy olyan szoftverrel javította, amelyet eredetileg a rémfarkas-projekthez fejlesztettek. Ugyanezt a programot használták azoknál a szürke farkasoknál is, amelyeket a cég tavaly közölt módon rémfarkas-tulajdonságokkal hozott létre génszerkesztéssel.
A cég nem közölt hivatalos időpontot a kikeltetésre. A Time beszámolója szerint a Colossal tudósai türelmet kérnek a munka becslések szerint nagyjából öt évére. A kritikusok arra hívják fel a figyelmet, hogy az eredmény egy „funkcionális" dodó lenne: egy galamb genomja, amelybe kiválasztott dodójellemzőket építettek be, nem pedig a kihalt madár pontos másolata.
Lamm elmondta, hogy a Colossal mauritiusi tudósokkal, természetvédelmi szervezetekkel és a mauritiusi kormánnyal dolgozik együtt. Elmondása szerint addig nem jelölnek ki szabadon engedési helyszíneket, amíg be nem fejeződik az ökológiai munka és a helyi közösségekkel folytatott egyeztetés. „A legnagyobb előttünk álló akadályok a következők: bizonyítani, hogy mely genetikai változtatások számítanak igazán, ezek közül sokat elvégezni egy madárban és továbbadni a következő generációnak, valamint biztonságos otthont teremteni a dodóknak Mauritiuson" – mondta.
