A Reuters beszámolója szerint Dél-Koreában és Japánban több bank, vállalat és szervezet ellen indult összehangolt kiberbiztonsági támadássorozat. A biztonsági szakértők megállapítása szerint a behatolók mesterséges intelligenciát használtak a szoftveres sebezhetőségek automatizált feltárására és az adathalász levelek megírására.
A CrowdStrike elemzése rámutatott, hogy a dél-koreai pénzintézeteket célzó akciókat egy kínai hacker hajtotta végre, aki a feladathoz egy kínai fejlesztésű MI-ügynököt és a Claude Code-ot hívta segítségül. A szakértők szerint a támadó hiányos technikai tudása ellenére is rendkívül hatékonyan tudott fellépni az eszközzel.
A helyzet hatására a dél-koreai Pénzügyi Szolgáltatások Bizottsága azonnali kiberbiztonsági önértékelésre kötelezte a pénzügyi szférát, míg Japánban minisztériumi szintű egyeztetéseket hívtak össze. A szakértők várakozásai alapján az incidensek nyomán szigorodó szabályozásokra és növekvő kiberbiztonsági kiadásokra kell számítani.
Az eredeti szöveg (Perplexity Discover)
Dél-Koreában és Japánban a cégek sietve erősítik kibervédelmüket egy támadássorozat után. Biztonsági szakértők szerint a hullám jól mutatja, hogy a mesterséges intelligencia megkönnyítheti a behatolást a korlátozott technikai tudással rendelkező bűnözők számára – írta a Reuters.
Kilenc dél-koreai bank és két megagyülekezet vizsgálja azokat a kibertámadásokat, amelyekben esetleg MI-eszközöket is használtak. Japánban a közelmúltbeli incidensszámnövekedés idején a Daiwa Securities, a SoftBank Corp és a Lawson kisbolthálózat is célponttá vált. A hatóságok még vizsgálják, hogy a behatolások jó részénél használtak-e MI-t, és ha igen, hogyan. A szakértők szerint a technológia segít a támadóknak automatizálni például a szoftveres sebezhetőségek felkutatását és az adathalászkampányok megírását, így a kiberbűnözés gyorsabbá, olcsóbbá és nehezebben észlelhetővé válik.
A CrowdStrike amerikai biztonsági cég közölte, hogy a dél-koreai bankok elleni támadásokat valószínűleg egy Kínában élő 26 éves férfi követte el, akit a pénzszerzés motivált. A cég szerint a gyanúsított egy kínai fejlesztésű MI-ügynököt és az Anthropic Claude Code-ját használta, és MI nélkül valószínűleg nem tudta volna végigvinni a kampányt.
„Bár a hacker képességei nem voltak különösebben kifinomultak, hatékonyak voltak” – mondta Adam Meyers, a CrowdStrike ellenfelek elleni műveletekért felelős senior alelnöke. „A szellem kiszabadult a palackból, ahogy mondani szokás.”
Choi Kyoungjin, a Gachon Egyetem Mesterségesintelligencia-, Adat- és Szakpolitikai Központjának igazgatója szerint az általános célú MI-modellek lehetővé teszik, hogy „még a rosszindulatú, de átlagos felhasználók” is megkérjék a rendszert a sebezhetőségek felkutatására, „és a munka nagy részét az elvégzi helyettük”.
A TrendAI adatai szerint Japánban 2026 első kilenc hónapjában több kiberbiztonsági incidens történt, mint 2025 egész évében. Szeptemberben 86 incidenst regisztráltak, ami nagyjából 18%-kal több az augusztusinál, és 37%-kal több a júliusinál. „Az MI nem fárad el... Szerintem Japánt gyakorlatilag szőnyegbombázás éri” – mondta Mijva Nobuo, a tokiói székhelyű S&J Corp. biztonsági cég elnöke.
Dél-Korea az év első felében 1236 kiberincidensről számolt be, ami 20%-os növekedés az előző év azonos időszakához képest. A szerverfeltörések száma csökkent, a kormányzati adatok szerint azonban a elosztott szolgáltatásmegtagadásos (DDoS) támadásokról szóló bejelentések 56,7%-kal, a zsarolóvírusos (ransomware) támadásokról szólók pedig 76,8%-kal nőttek.
A dél-koreai Pénzügyi Szolgáltatások Bizottsága (Financial Services Commission) arra utasította a pénzügyi ágazati szövetségeket, a szabályozó hatóságokat és az érintett cégek vezetőit, hogy töltsenek ki egy 12 pontos kiberbiztonsági önértékelést. Japánban Furukava Tosiharu digitális átalakításért felelős miniszter október 8-ára minisztériumi és hivatali egyeztetést hívott össze, a Nemzeti Kiberbiztonsági Hivatal pedig figyelmeztetést készül küldeni a vállalkozásoknak.
A támadások egyelőre nem okoztak jelentős pénzügyi veszteséget. Karen Wu, a Fitch elemzője arra figyelmeztetett, hogy a kockázatok nőhetnek, ha az ellopott adatokat adathalászatra vagy „smishing”, vagyis SMS-es csalásokra használják fel. Úgy számít továbbá, hogy „szabályozói bírságok, ügyfélkártérítések és az egész ágazatra kiterjedő, magasabb kiberbiztonsági kiadások” következnek.
Miwa szerint a támadások száma továbbra is magas marad. „A támadók áttörést értek el, amely sok korábbi feltevést idejétmúlttá tett” – mondta. – „A védelmünknek is saját áttörésre van szüksége.”
